2013. március 22., péntek






Azt hiszem ismerlek. Ismerős tekintet... A kéz a kezemben... Hiszem...
   
Próbállak annak látni, aki vagy. Érteni és érezni. Olykor reménytelennek tűnik... Mintha fátylak végtelen sora rejtené lényed. Szinte látni már a körvonalakat, de valami mindig rejtve marad. Magad...

Titokzatos, mint a sivatag... Mint csador mögött csillanó szemek... Tele meglepetésekkel...

Tapogatózom. Ködben... Érzékszerveim tompák.

Káprázat... Bizonytalan, mégis kellemes. Szeretlek... Szeretlek felfedezni.

Végtelen. Érdekes. Érdemes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése